2012. november 19.

Murder - A gyilkos tárlat (A kegyetlen valóság vérrel írt történetei)

Bűn, erőszak, kegyetlenség, gyilkosok – mind jelen volt a történelem során, s van napjainkig. Kortól, helytől független a jelenléte, sosem tudod, mikor és hol üti fel a fejét, milyen formában. Mégis van, ami meghatározza eme jelenséget: mi magunk, az emberiség. Megannyi sorozatgyilkost fel lehetne sorolni, egy közös akad bennük: senki nem születik szörnyetegnek. Erre a tényre és a felelősségtudatos gondolkodásra igyekszik rávezetni a november 16-án nyílt interaktív kiállítás Budapest belvárosában. A bűn végeláthatatlan labirintusából mutat be egy kisebb, ellenben jelentős szeletet, eddig egyedülálló módon, ahol nem csak a képi megjelenítés és az információk átadása játszik fontos szerepet, hanem a technika segítségével bevonják érzékszerveinket, elérve ezzel a kívánt hatást. Egy valóban eredeti, interaktív kiállítás merész és egyben célravezető, mindennapjainkat is erősen átszövő témával. Már csak az a nagy kérdés, ki milyen következtetést von le a végére?


Előre szólok, aki valami vérengző, hátborzongató és rémisztő horrorshow-ra vágyik, nagyot csalódhat. Az menjen a moziba. Itt a fő hangsúly a tartalmon van, és annak megfelelő bemutatásán. A tárlat közben érzékszerveink bevonásával érik el folyamatosan a kívánt hatást, hiszen csak audiovizuális élményről beszélhetünk. A kiállítás alatt fejhallgatót kell viselni, melyen át kapjuk az instrukciókat, információkat, aláfestő zene illetve háttérzajok kíséretében. Az egymással való kommunikáció kizárt, ellenben figyelmünk viszont annál inkább irányítható, könnyebben a lényegre összpontosul. Minden személyhez külön kis terem tartozik, történetéhez illően berendezve. Mialatt az időszakos változó narrátor történetét halljuk (más-más hang, így az unalmas tárlatvezetés esélye is erősen csökkentve), a fények segítségével kerülnek előtérbe (esetenként mozgó, kiemelendő) részletek, melyeket talán észre sem vennénk. S ezt lehet még fokozni esetenként illatokkal, hőmérsékletváltozással, néhány átvezető szakaszban töltött rövid várakozás okozta feszültséggel.

Lifttel indulunk egy bevezető kamráig, mely felvezeti a történetet, kellően sejtelmes, s bár a csoportot segítő animátor kedvesen mosolyogva vezetett be bennünket, cseppet sem tudni még, mire számíthatunk. Itt indul útjára nagyjából egy órás kalandunk, mely valamelyest ugrálva az időben, a XVI. században kezdődik, a mai köztudatban leginkább az öregedés ellen folytatott azon praktikáiról ismert Báthory Erzsébettel, kinek alakját sötét homály fedte, okkult tudományokról és megkínzott szolgálókról beszéltek már saját korában is. A továbbiakban olyan személyek története kerülnek elő hozzá igazított díszlettel, mint a rettegett havasalföldi uralkodó, III. Vlad, más néven Karóbahúzó Vlad, a halálraítélt, de börtönben ’felejtett’, gyermekként gyermekgyilkossá vált Jesse Harding Pomeroy. Bár meglepő volt elsőre, helyet kapott a John Wilkes Booth által elkövetett Abraham Lincoln elleni merénylet (egy ötletes színházi megoldás keretében), valamint a későbbi években megjelent titkos társaság, a Ku Klux Klán története. Ugyanígy kérdést vet fel, de valahogy mégis helyet érdemel a sorban Alphonse „Al” Gabby May Capone („a Sebhelyes”), minden idők egyik legismertebb bűnözője, maffiafőnöke. 

Viszont egyértelműen kapott helyet az 1888-ban elsősorban prostituáltakat gyilkoló londoni sorozatgyilkos, Hasfelmetsző Jack, akárcsak Pogo bohóc, azaz John Wayne Gacy, akit 33 fiú és férfi megerőszakolása és megölése miatt ítéltek el, majd végeztek ki.  Felbukkan a Bostoni fojtogatóként emlegetett sorozatgyilkos, Albert Henry DeSalvo, a főleg afrikai és ázsiai származásúakat kiszemelő amerikai kannibál, Jeffrey Lionel Dahmer, a ’40-es évekbeli Anglia savfürdős jelensége, John George Haigh. Többen talán nem is tudják, mennyire valós személyek ihlették egyes filmek íróit, pedig nem titok, a Bárányok hallgatnak és A texasi láncfűrészes gyilkos alapjául szolgált Edward Theodore "Ed" Gein története, akárcsak Hannibal Lechter alakjához a rosztovi rém, Andrei Romanovich Chikatilo története is köthető. Továbbá olyan filmek, mint pl. az X polgártárs (1995), az Evilenko (2004), valamint 4 könyv szól rémtetteiről. Lehet ezt még fokozni? Sajnos, igen, hiszen Dél-Amerika szerte több, mint 300 lánygyermeket ölt meg a kolumbiai származású az Andok szörnyeként is emlegetett Pedro Alonso López. Bűn és bűnhődés- bár jó okkal megoszlanak a vélemények a halálbüntetésről is, egy kivégzés szemtanúi lehetünk, amint épp az USA egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa ül a villamosszékben: Theodore Robert 'Ted' Bundy. A hatás érdekes, ahogy az esetet végignézve felcsendül a Beach Boys: I get around c. slágere, milatt visszafelé pörögnek a képek, mintha csak Ted Bundy életének filmje lenne, ahogy a halál előtt lepöröghetett előtte, felidézve a jó dolgokat. Időközben fel sem merül, csak utólag, kit hiányolni nagyon a felhozatalból, de tegyük hozzá, ha igazán részletes listát szeretnénk viszontlátni, az bizony ennél jóval több időt, nagyobb teret igényelne.

Elgondolkodtató és zavarba ejtő tárlat. Változó, kire milyen hatást gyakorol, de hamar nem felejted el, az biztos. A végére érve egy relaxációs szobába jutunk, hol nyugtató dallam fogad, megjelenésében az édenkertre sugall, a bűnbeesés előtti utolsó állapotra. Miközben a konklúziót hallhatjuk, a víz csobog, a fényjáték segít a komor túra után nyugalomra lelni. Van, ki az ért hatások után el is sírja magát. Más döbbenten ül, próbálja feldolgozni a látottakat. Szó nem volt horrorról, rémisztgetésről, mégis hatásos. Ha úgy véled, végignézted, kiléptél, meg sem kottyant, nem hagyott mély nyomot, nézd vissza önmagad az elkövetkező napokban. Még mindig ott motoszkál a fejedben? Még mindig biztos vagy az előbbi állításban? S bár egyértelműen nem kaptam választ, némely személy pontosan mitől vált azzá, ami, mivel indokolhatóak tettei, az összkép egyértelmű. Ahogy azt előre is vetítették: sok múlik azon, hogyan bánunk embertársainkkal, hogyan neveljük gyermekeinket. E bűnre senki sem születik. Valóban. Az élet során bekövetkező hatások és traumák vezetnek odáig. S hogyan látom így utólag, újfent átgondolva a látottakat? Maga a látvány enyhén hátborzongató, jól szerkesztett és egyedi. A tartalom, a megvalósítás, s a közvetítés módja fölöttébb hatásos. Interaktív jellege hazai szinten elég egyedülálló, s ez teszi izgalmasabbá, nyújt többet, mint bármely kiállítás, mit eddig megtekinthettünk. Míg be nem léptem, pontosan magam sem tudtam, mire számíthatok. Megnéztem, átéltem. Nem egy könnyed darab, de amennyire szükséges, annyira érdekes is egyben. 


Hivatalos oldalak:
http://murder.hu
https://www.facebook.com/GyilkosTarlat

Ajánló Rácz László producer-ötletgazda szavaival:
http://www.youtube.com/watch?feature=player_embedded&v=BDuDc8ch-D4

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése