A Gyöngyvér történetében is elérkezett az a pont, amikor
komolyabb lemezbemutatót szervezett, harmadik nagylemeznél szükségesnek is
mondható. S hogy igazán meglepetésekre számíthasson a közönség, maga az album
sem volt előtte elérhető, aznaptól kaphatták meg a rajongók, illetve aki
belépőt váltott, annak jutott ajándékba belőle egy példány. Ha röviden kellene
megfogalmazni, mi is történt azon az estén, hogyan telt, mit
láthattunk-tapasztalhattunk, annyit lehetne mondani, hogy csalódást most sem
okoztak, folyamatosan kitesznek magukért. Ez pedig ismét fontosabb esemény volt
számukra is, ez érződött is az első perctől az utolsóig.
Sajnálatos módon közbeütött a FEZEN, ami húzhatott el a
látogatókból, így teltházról nem beszélhetünk – viszont a megjelent közönség
garantált rajongótábor. Érkezésemkor még kint váltottam pár szót emberekkel,
kérdezvén, ők miért jöttek, a válaszuk: „természetesen a Gyöngyvér miatt”. Ha
ezt a zenekar is visszahallotta azóta, vélhetően örültek neki. Bejutással sem
volt gond, bár korábban voltak ellenérzéseim a Wigwammal, most meglepődtem,
hogy ennyire zökkenőmentesen működött minden. Legalább pozitívabb élménnyel
mentem be s távoztam végül :)
A bemelegítő szerepet a kecskemétis powerpop banda kapta,
mely Nova Prospect néven igyekszik valami újat mutatni a magyar hallgatóságnak.
Viszonylag fiatal zenekar, legalábbis az aktivitását tekintve mindenképp, nyár
elején hallottam róluk először én is. Érdekes formáció, zenei téren csak jót
tudnék róluk mondani, igaz, amit eddig hallottam róluk: nem a jól bevált
alapokra hajazva játszanak, hanem valóban igyekeznek valami újat belevinni
zenéjükbe. Ez a része sikerült is, rossz szavam nem lehet rájuk, ötletes
riffek, dallamok, ügyes megoldások tarkítják dalaikat, reményteljes csapat.
Főleg ha ének téren javítanak. Nem csak én vélem így, többektől hallottam
vissza, hogy ez a része lehetne jobb is. Nem tehetségtelen az énekesnő, Tula,
csak némi változtatást kell eszközölni, voltak olyan pontok, ahol érződött,
hogy ez még nem megy jól. Személy szerint meg hozzáfűzhetek annyit, ha
nőiesebben áll ki, akkor eltereli a figyelmet egy kicsit, s az összkép is
sokkal jobb lesz :P A dalaikat nem ismerem, számcímeket nem jegyzeteltem, így
nem tudom kiemelni melyik volt gyengébb és melyik jobb. Mindössze annyit, hogy
maga a banda tényleg reményteljes próbálkozás, kíváncsi vagyok, mit hoznak még
ki magukból a jövőben.
Hosszabb átszerelés leeresztett függönyök mögött, várakozás,
türelmetlenkedés a színpad előtt, mikor jön már az est házigazdája. Hiszen
elsősorban a Gyöngyvér estéje volt ez, miattuk jelentünk meg. S nem magával a koncerttel, hanem zenei
felvezetéssel indult a program: elsőként az
A-ha: summer moved on, majd az X-akták introja, s végre, függöny szét, s
szólalt meg a másfél órásra tervezett setlist első dala, az Égboltnak óceánt.
Az új lemezhez igazított design érvényesült, a korábbi vörös-fekete
összeállítással szemben most a fehér színek domináltak az öltözéket tekintve. A
kiállás pedig kifelé is bőven elég energiát sugárzott ahhoz, hogy meghozza a
hangulatot már az első percekben. Folytatásban a lemezelőzetesnek kiadott dal,
az Őstűz következett, észlelhetően ez is a közönség nagy örömére. Ezen két dal
alatt egy probléma azért akadt. Látszott, hogy a Gyöngyvér mennyire aktív, hogy
játszanak, de mindent mégsem lehetett
hallani, főleg a mély hangokat. Erről maga a csapat nem tehet, a hangosítókon
múlott, szerencsére észlelték és korrigálták még idejében. Ezt követően már
minden ment szépen, s kezdett kirajzolódni, hogy valóban nem szimpla koncertről
beszélhetünk, hanem jól megírt forgatókönyv szerint haladnak. Kis
visszatekintésnek jött a ’Megálmodtalak’, majd két új dal (igaz, egyik már
maxin volt korábban). ’Az ember oltárán’ és az ’Árnyfátyol’ követték egymást, szünet nélkül. Egész
pontosan kellemes zenei alapra surrantak be a hastáncos lányok, lejtettek
táncot, s vezették át egyik dalt a másikba. Bekerült a setlistbe egy rég
játszott dal is, a ’Cseppekből tenger’, a közönség nem kis örömére. Nem
véletlen, egyik közkedvelt dal, mely mostanában kicsit háttérbe szorult. A
meglepetések sora nem ért véget ezzel, a már ismert ’Baldachin’ olyan formában
hangzott el, mint korábban sosem, akusztik verziónak lehetne nevezni,
érezhetően a gitárra élezték ki a hangzását. Teljesen jól. Némi pihentetésnek
is megfelelt a szintén új ’Hullámsírok’ előtt, melyet követett a korábbi
sláger, ’Bíbor fátyol’.
Sajnos számomra technikai és egyéb nem részletezendő okokból
itt véget is ért a buli, pedig még volt hátra. Főleg miután láttam azóta a
setlistet, hátra volt még pár új dal és régi egyaránt, ráadásnak pedig további
meglepetések is. Aki idén nyáron látta őket koncerten, annak nem újdonság a
Michael Jackson feldolgozás. Méghozzá a ’Billie Jean’-t adják elő, mostanság
szinte minden koncerten, sikere nem marad el. S utólag kellett megtudnom azt
is, hogy az új dalok közt megtalálható ’Vörös köd’ mivel érkezett. A lemezt
hallgatva feltűnt, hogy ott valaki hörög is, ami a Gyöngyvér esetében eleve
meglepő, de erősen kételkedtem, hogy Erik lett volna az. Nem is. Hanem a
korábban Tesstimony énekes, mostanság pedig a TheMorningStar-ban mikrofont
uraló Bazsó László vállalta a szerepet. Érdekes, merész megoldás, de Mazi előre
megmondta, változásokra, újításokra lehet számítani,s majd kiderül, a
közönségnek, rajongóknak ez mennyire válik be. Ő merte vállalni. Személy
szerint sajnálom, hogy végig nem lehettem ott, de néha előfordul ez is,
mindenesetre elismerés a produkcióért, érződött, mennyire készültek erre. Jól
szervezett este, különösebb problémák nélkül, minőségi produkció, hálás
közönség, mi kellhet ennél több? Legfeljebb még nagyobb siker. Egy biztos, ha
így folytatják, akkor ez még nem a csúcspont!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése