Lehet néha nem ártana pihenni is egy kicsit, de a
nyughatatlanság hajt, így jött az, hogy a Proghead Fesztiválra is ellátogattam
végül. A fellépőket jobbára csak névről ismertem, de ez még nem tart vissza egy
bulitól, így Cselikkel buszra ülve indultunk az Avalon Clubba, s bár a
programban történt némi változás, kíváncsian vártuk, mit nyújtanak a hazai
bandák, valamint az olasz sztárvendég. Azon ritka esetben volt részünk, mikor
mind jó volt. A felvezetéstől a végéig, leszámítva egy-két apróságot, de zenei szinten
kifejezetten élvezetes, annak, aki bírja a progresszív vonalat. Ami néhol
idegesítően elborult is tud lenni, de buli révén nem ezt kaptuk, hanem azt,
amitől bulinak is lehetett nevezni az egészet, s nem ment át csendes-ülős
koncertbe, hála ifjú tehetségeinknek. Merthogy kis hazánkban abból is akad
rendesen.
Miután a Schengeni-egyezmény életbe lépésével több
szomszédunk felé szabadabb lett a járás, másfelől viszont annál
problematikusabb, a szigorúbb hozzáállás miatt a Szerbiából meghívott Draconic vízum
hiányában nem jutott el, helyettük szerepelt nagy meglepetésünkre az Ad Astra.
Jó lehetőséget kaptak, a tavalyi Emergenza-döntőben sajnos őket sem értékelte
agyon a közönség (leszámítva azt a szűkebb, de fölöttébb lelkes csoportot, amit
képviseltünk), viszont nem csak akkor nyújtottak jó produkciót, hanem azóta is,
ha ilyen eseményen (mint a Proghead) és helyen (Avalon Club) léphetnek fel,
méltán megérdemlik. A hangzást sikerült hamar eltalálniuk, majd a legnehezebb
feladattal igyekeztek megbírkózni, mint első banda, sosem egyszerű beindítani a
közönséget. Ezt is ügyesen tették. Jelenleg saját számaikat játszották,
mellőzve a feldolgozásokat, rávéve a népet, hogy fejrázó izmait bemelegítse.
Csak egy picit. Megvolt. Már csak az új lemezre várunk, hamarosan elkészül. Na
meg a következő fellépésre.
Érdekes zenei élményként ért a soron következő Dreyelands.
Nem tribute-ként emlegetem, a hatás az, ami megfogott. Erősen a Dream
Theater-re emlékeztetett hangulatát tekintve, talán ettől volt oly jó. Nem csak
5 percig, hanem a szereplés teljes ideje alatt. Instrumentális oldala
kifejezetten jól hatott, kíváncsi lennék, mennyit kellett gyakorolni ehhez,
hogy ennyire tiszta és pontos legyen. Még ha volt is hiba benne, nem észleltem,
majd ha jobban megismerem a játszott dalokat, akkor talán. De itt nem a hibákat
kell vadászni, inkább élvezni a produkciót. Semmi extra megjelenés, vagy
nagyzolás, tisztán a zene miatt szerethető banda. Nem kell nagy látvány-show
sem bőrcucc, meg arcoskodás, elég jól játszani és a közönség szeret. Ahogy itt
is volt.
Elméletileg nagy név érkezik, egyenesen Olaszországból,
játszott több neves bandában, mint pl. Rob Rocknál is, de utóbbi időben saját
bandájával játszik (vagy anélkül), Mistheria néven. A hangszerével nagyon jól
tud bánni, ami hangzásra, formára majdnem olyan mint egy gitár, csak
billentyűs. Még a nyolcvanas években volt nagyon divatos eszköz. Ő se most
tanult meg játszani rajta, azt bebizonyította (más dolog, hogy ugyanazon
dallamokat mások valódi gitáron képesek lejátszani) Leginkább saját
szerzeményeiből kaptunk ízelítőt, szép is volt, jó is. Csak hiányzott valami.
Mondjuk a zenekar. Van neki, de most nem hozta, elég lesz ő is. Végülis zenélni
így is lehet, csak unalmas kicsit, mert semmi nagy produkció. Meg valami énekes
vagy élő dobos meg ilyesmi. Na mindegy, pár szám erejéig teljesen jó, ha egy
órán át kell ezt nézni, az már kicsit hervasztó hatású, legyen akármilyen jó a
zene.
Nem ért még véget a buli, az Everwood kapta a záróhelyet.
Nem véletlen, mert kicsit fel kellett még pörgetni a hangulatot, meg méltó
lezárást adni a rendezvénynek. Hangzás rendben, zenészek úgyszintén, énekes
teljesen jó, nem fognak ki rajta a dallamok (elvégre ez élő műsor és nem is
valami gagyi vetélkedőre készülünk, ez itt szórakoztatás kérem), egyfajta
kellemes zenei élmény. Nem üvölti le a fejet, nem robbantja le a hajad,
valahogy mégis beüt. Megfog. Akiben van energia, az a színpad előtt vagy
legalább a közelében tartózkodik, ülve élvezni nehezen lehetne, mi is beálltunk
középre. Meg ugye ott jobban is szól. És még a Mistheria is ottmaradt megnézni.
Amit sajnálok, hogy nem tudom elsorolni, mit is játszottak. Jól szólt,
tetszett, minden okés, de ennyi. Ha munka mellett három napig zsinórban bulizik
az ember, eljuthat erre a szintre könnyen. De azért rákendról. Meg metál. Várom
a következő lehetőséget, a zenekarnak hála jól zárult az a hét is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése