Míg sokaknak a vasárnap a pihenést jelentené, addig most se
punnyadhattam nagyon, még ha rám is fért volna, hanem fáradtságom és nem túl
fényes hangulatom ellenére is ellátogattam a Rézmál Kávézóba 3 fiatal zenekar
szereplését meglesni, név szerint a Büntetés Végrehajtók, Novokain valamint a
Korn-tribute banda, a Kornflakes. Biztos ismerősen cseng a Novokain neve, igen,
gyógyszertárakban kapható egy ilyen fájdalomcsillapító, én viszont a zenekart
ismerem nem túl rég, s kíváncsi voltam, vajon ők is rendelkeznek-e az adott
hatással. S hogy mire jutottam? Továbbra sem az orvosi Novokain az, amire
szükségem lenne.
Este nyolcra kiírt kezdéshez képest is hamar érkeztem, így sikerült még pár szót váltani némelyik zenekartaggal, főként a jövőbeli fellépések kapcsán, (pláne hogy megérkezett száguldó fotóriporterünk, és a Rockerek.hu bulit szervezte tovább miközben készített pár képet, persze hogy elsősorban fiatal csajokról), majd nagyjából fél kilencre felcsendült az első dallam a teremben, méghozzá a Büntetés Végrehajtók követték el, próbálva mindenki becsalni a friss levegőről. Miután az ajtót az újabban problémákat kiváltó csendrendeletnek köszönhetően becsukta a személyzet, egyértelmű volt, be kell menni ha hallani akarok valamit is. Nem bánom, lebilincselő fellépés volt, jól szóltak a hangszerek, hibátlan játékot hallhattak a jelenlévők. Nagyjából egy vonalra épült az est, alternatív rocknak nevezhető amit játszottak, akár ők is lehetnének Korn-tribute, csak épp nem Korn-t játszottak :)
Tovább is tudtam volna hallgatni a műsort, de időkorlát is
létezik sajnálatos módon, így hát kb fél óra zenélés után leálltak, s jöhetett
a Novokain a szerény színpadra. Gyors átszerelés után rá is zendítettek,
szinte mindent eljátszottak, amit csak lehetett, nagyjából egy órán át
hallhattuk őket, ami arra azért elég volt, hogy az addig székeiken ücsörgő
vendégeket a "színpad" elé csalja s megmozgassa. Sorra kerültek a már
ismertebb dalaik, a demo cd teljes anyaga (4 meghallgatható a zenekar honlapján is), s arra a következtetésre jutottam,
hogy a cd elkészítése óta rengeteget fejlődtek, s egyre jobban játszanak.
Némelyik dal pedig igencsak nagy átélésről tanúskodott, amit nem bánok, sokkal
hitelesebb volt az előadásmód, Legfőképp a "Hát legyen" címet
viselő szerzeményük,melynek refrénjében folyamatosan visszatérő "felejts
el" fonéma majdhogynem üvöltve hangzott el. Emellett elhangzottak többek
között a "Novokain" valamint a "Még nem" című
nótáik, s elhangzott egy lassabb hangvételű dal is, talán eddig ez az egyetlen,
mindenesetre kellemes kis kiállás a pörgősebb, erőteljes nóták közé ékelve.
Őket is tovább el tudtam volna hallgatni, de az idő szorít,
a számok fogynak, s sor került a Korn-tribute zenekarra is, a közönség
persze nem távozott, hanem türelmetlenül várta már a Kornflakes
szereplését is. Csalódás nem is érhetett senkit, kifejezetten jól nyomták a
srácok, leginkább a dobos és a basszer volt összhangban, de az eredeti
felvételek ismeretében is azt kell mondanom, rendesen megtanulták a nótákat,
egyedül az énekes hangja volt szokatlan hozzá, de nem is várhatjuk el, hogy Jonathanéval
teljesen egyező legyen. Azon felül ez a banda is relatív fiatal, ha netán
hibákat vétenek, majd kifejlődnek, bár efféle problémát nem észleltem. A
jelenlévők pedig főként a zenekar előtt álltak, táncoltak, tomboltak, kevés
ember akadt, kit ülve lehetett látni. Felcsendültek az ismertebb Korn-dalok
(bár ahhoz már túl sok van, hogy mindet játszhatták volna), 1-2 meglepetés,
majd sajnálatos módon következett a zárás, már a ráadásra sem kaptak időt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése