Köszönhetően a jó promóciónak valamint az ingyenes
bejutásnak valamint a praktikus különbusznak, elég sokan gondolták úgy, hogy
megjelennek az Avalon Clubban a Morpheus lemezbemutató-koncertjén, ahol
előzenekarként jelen volt még a Halor és a Doom Angel. Az 1998-ban alakult és
változásokon átesett banda harmadik nagylemeze jelent meg, s a 2008 tavaszára
tervezett 20 állomásos turné része volt a buli, hol élő erejüket próbálták
bizonyítani. A szervezéshez mindenképp elismerés, akárcsak a színpadi kiálláshoz.
Egy igazán jó heavy metal bulit kaptunk, olyan újításokkal, legalábbis ami a
klub történetében az volt, és szerencsére működött.
Munka után nem rohantam túlzottan, s az influenza jelei már
jelentkeztek, de gondoltam miért is tartana ez vissza, hát elmentem. Az
elsőként játszó Doom Angelt már lecsúsztam, a Halor zenélt mire megérkeztem.
Szinte megállás nélkül játszottak, némi konferálás, humoros megjegyzés, és
folytatták is, nem hagyták bepunnyadni a népet. Mivel az énekes kicsit be volt
rekedve, úgy döntöttek, az igazán éneklős dalokat kihagyják, s csak a zúzósabb
számokból állt össze a setlist. Ami így sem volt rövid, a közönség nagy
örömére, szereplésük alatt a terem több mint felét megtöltötte a nép, az első
sorok pedig jó szokáshoz híven nem hagyták ki a fejmozgató izmok edzését.
Korábban nem volt még szerencsém a bandához, így újdonságként ért produkciójuk,
amire rosszat nem nagyon tudok mondani, a hangosításbeli gondokért nem ők
felelnek, főleg ha nekik odafent jól szólt. Talán kicsit egysíkú volt, de
egészét tekintve élvezhető fellépés, nem tiltakozok, ha máskor is meg kell
hallgatni őket.
A Kaposváron alakult Morpheus koncertjére még többen vártak
kíváncsi tekintetekkel, a koncertre pirotechnikát is ígértek. Ennek egy
hátránya volt, mivel a színpad előtt nincs semmi kordon, időnként két
security-s tessékelte illedelmesen hátrébb a közönséget érthető okkal, mert bár
nem valami hatalmas nagy technikára kell gondolni, a veszélye attól még megvan.
Persze látványba se rossz, az óriás csillagszóró effektus vagy leginkább a
felcsapó lángcsóvák. És a klub sem gyulladt ki, tehát jól sikerült. Nagyjából
le is játszották az új lemez anyagát, néhány korábbi slágert, nehéz megítélni,
hogy tényleg annyira hosszú volt a koncert, vagy csak nekem tűnt annak (vessek
magamra, minek is söröztem annyit megfázva?), rajtam kívül még páran meg is
álltak pihenni időközben. A hangosítással akadtak problémák, az időnként
besípoló mikrofon nem egy kellemes dolog (nagyjából ahogy Könnyű Tamás is
vélekedett tömören), s ha ilyen gondok lépnek fel, én is nehezebben ítélem meg,
hogy most csak a beállítás volt gyenge, vagy az ének sem volt annyira jó,
esetleg Tamás is megfázott és azért akadhattak gondok. Nem firtatom tovább, a
buli tekintetében jót produkáltak, a többi elválik legközelebb. Ami
meglepetésként hatott, Nachladal István (Nahi) megjelenése, a vége felé derült
ki, hogy ott van és énekelni fog ő is az egyik számban (még 2000-ben ő énekelt
a bandában, utána váltak el útjaik), ami külön örömként hatott, a fellépés menetében
érdekes és üdítő színfoltot alkotva. Majd még két-három szám, lángcsóvák a
színpadon, s vége, relatív rövid after következett, stílusban hasonló zenékkel,
majd az utolsó különbuszt jól megtöltve távozhattunk az éjszakában.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése