2011. október 28.

Tim Ripper Owens, Crazy Mama (2010.03.05.)


Ahogy mostanság szokásom (avagy a körülmények kényszere), késő estig tartó munka után, némileg fáradtan vettem célba a Crazy Mamát. Tetőzve ezt a felkészületlenséggel, azaz az est fő fellépőjének munkásságának ismerete nélkül, melyet csak az érdeklődés mértéke pótolt valamelyest. Újabb nagy esemény részesei lehettünk a klubban, a nemrégiben szólólemezt is megjelentető énekes, Tim Ripper Owens mutatta meg élőben, miért is nevezhető olyan jó énekesnek. Az eredmény? Elég volt a látni és hallani a közönséget, az mindent elárult.


Sajnos a zenekarok nagy részéről lemaradtam, érkezésemkor már a Crossholder csapott a húrok közé. Miután rendszeresen látom őket, a műsor jobbára ismerős volt, de folyamatosan készülnek valami újjal. Egyrészt színpadi megjelenésre is egyre többet adnak, s ahogy tették azt a Hard lemezbemutatón is, a vendégszereplő ezúttal sem maradt el. Látszik rajtuk, hogy szeretnek zenélni, kellő mértékben felkészülnek, s minden alkalommal élvezhető műsorral állnak a színpadra.Mindeközben rendületlenül tör előre a banda, egyre több helyen látni-hallani őket, ez nem véletlen, de meg is érdemlik hogy beérjen munkájuk gyümölcse.

Némi várakozás, színpadi pakolászás, jönnek a zenészek, majd a meghirdetett programhoz igazodva, elég pontosan megjelent akire leginkább vártak az egybegyűltek. Ripper köszöntötte a megjelenteket, s ugyanazzal a lendülettel rázendítettek az első dalra - a rajongók ovációja kíséretében. Itt jön képbe az ismeretek hiánya: 1. a szólólemezének csak törredékét hallottam eddig 2. nem nehéz kideríteni, hogy eddigi pályafutása a Beyond Fear, Judas Priest, Iced Earth énekesi posztját birtokolta, továbbá Yngwie Malmsteen csapatában is volt hely számára, viszont ezek közül csak az utóbbi, melyet többé-kevésbé ismerek és hallgatok. Valamint fémzenét kedvelők közt ha felmérést végeznénk, nagy valószínűséggel 1-2 Judas számot mind meg tudna melíteni, ha szereti, ha nem. Valahogy így elképzelve a helyzetet, mit is kerestem ott? Érdekelt, mitől oly népszerű ez az ember, mit tud mutatni, amiért rajonganak érte, s több közismert nagy banda tagja lehetett? Mikor megjelent a színapdon, nem láttam egyebet, csak egy tipikus amerikai külsejű fazont, bőrdzsekiben, baseball-sapkában, aki vidáman üdvözli a miatta összegyűlt közönséget. Amint énekelni kezdett, ott esett le az állam, mert míg külsőre az emberek nagy része meg nem mondaná, mi hang rejlik benne. De van, ki is eresztette bőségesen az est folyamán. Már az első dal igen meggyőzőre sikeredett, a folytatásban pedig csak fokozta a dolgot. A közönség számára is ismertebb dalokkal készült, valamint saját lemezéről került több felvétel a setlistbe, s a szervezéshez is kötődően több Judas Priest nóta is elhangzott. Itt jönnek képbe a vendégek, ugyanis mindhárom hazai Judas Priest tribute banda énekese szerepelt a programban. Jó kérdés, mi zajlott a színfalak mögött a szervezés folyamán, vagy épp az estén, de mindenképp értékelendő, hogy míg korábban versengést, egymásra mutogatást - egyszerűen mondva folyamatosan csak problémát tapasztalhattunk a három banda egyidejű létezéséből, ennek itt nyomát nem észlelhettük, hanem békében megfértek, zsinórban egymást színpadra szólítva, mikrofont átadva, hogy egy-egy dal erejéig mindannyian sorra kerüljenek. Valamint a vendégszereplős szakasz levezetésére az estet szervező Metal Angel Ripper-rel adott elő közösen egy dalt.

Hatalmas buli volt, első percétől az utolsóig élvezhető, elűzve unalmat, rossz kedvet. Taps, ováció kísért minden dalt, ahogy azt megérdemelték a szereplők. Ripper eljött kis hazánkba, megmutatta élőben, miért nevezhetjük elsőrangú énekesnek - felettébb meggyőző módon. Mellette dícséret illeti az őt kísérő zenészeket is: hazánk ismert bandáinak tagjai (Jung Norbert- Cool Head Klan, Sing Sing+, ex-Pokolgép; Szíjártó 'Szupermen' Zsolt - (Akela,Omen,After Rain); Koncz 'Bonca' Tibor - Cool Head Klan, ex-Tirana; Király Zoltán - Akela,Kornélkül) szolgáltatták a zenei alapot, összhangban, nagyon korrektül. Szól az elismerés mindannyiuknak, egy csapatként gondoskodtak szórakoztatásunkról. Az én véleményem csak egy a sok közül, de a látottak alapján a jelenlévők nagy része hasonlóképp gondolja: nem mindennapi eseményben volt részünk. Sokan nyavalyognak, hogy nincs jó buli, vagy ha van, az drága. Ez az este rácáfolt mindenre, mivel egy ilyen buliért 2500Ft-os belépő még kevésnek is mondható, míg a hangulat tekintetében panaszra ok nem lehet, az úgynevezett küzdőtéren elférni alig lehetett, koncert közben pedig az első sorba jutni szó szerint lehetetlen. S nem unottan ácsorgó, hanem vidáman éneklő,csápoló emberek tolongtak elöl, annak rendje és módja szerint. Mivel önhíbámon kívül lemaradtam az elejéről, kíváncsi lennék, hogy indult az este, de a végig lelkes közönséget látva nagy valószínűséggel a bemelegítésről gondoskodó vendégzenekarok sem távozhattak csalódottan. Egy biztos, amit saját szememmel láttam: az est további részében olyan emberek, mint pl. Katona 'Főnök' László is maradt végig, tagadhatatlanul jó hangulatban, de sorolhatnék még a meghívottak közül, továbbá a szakmából és médiából más közismert személyeket, akik azonosulva a rajongókkal bulizták végig az estét. Az est végére már csak hab volt a tortán, a koncert végeztével, miután Ripper kielégítette a média igényeit (interjúk, fotók), előbújva a VIP-részről nekiállt autogrammot osztogatni, közös fotók,stb. A kifejezetten türelmesen várakozók nem kis örömére...

S térjünk ki pár szóban a szervezésre, arra az emberre, aki ezt összehozta. Miért? Mert ennyit mindenképp érdemel. Sok mindent hallani, hol igaz dolgokat, hol pletykákat, de teljes információt szinte sosem. Valamelyest ismerem személyesen, beszélgettem már vele adott témákban, s nem vita, hanem beszélgetés volt, érdekes módon ha valami felmerült, mindig megbeszéltük. Nem kell védenem, mert ő maga megvédi magát, ha arról lenne szó. Sokaknak pedig az jelenti a problémát, hogy őszinte. Persze, ez időnként fájdalmas. Őszinte, tisztában van vele, mit tesz, miért, még ha nem is értjük. S benne a büszkeség, mint első Judas Priest tribute zenekart alapító személy. Érthető és elfogadható ez is. Az esetek töbségében viszont csak vádaskodás, szitkozódás mit hallok, viták alakulnak ki. Emberek vagyunk, különböző szemléletekkel, nem érthetünk mindenben egyet. És nem mindig értek vele egyet, de nem kezdek senkit ócsárolni feleslegesen. Ez az este is hozott magával rengeteg dolgot, s a színfalak mögött lezajlott dolgokról kb semmit nem tudok, de elképzelni nem nehéz. Az ember, akit sokan szidnak, finoman szólva nem kedvelnek, máskor meg jópofiznak felé, gondolt egyet, s belekezdett a buli szervezésébe, mely nem kevés időt, pénzt, energiát igényel. Mindamellett, hogy ha ellene dolgoznak többen, se lett volna meglepő. Összehozta. Láthattunk egy énekest, akit ki tudja, egyáltalán meghív-e még valaki Magyarországra, avagy elfogadja-e majd azt a meghívást? S akkor is mire számíthatunk (hely,árak,stb)? Mellé hazai zenészek készültek, akik számára mindenképp megtisztelő, de egyben nagy feladat is volt. S miután egy világszerte ismert énekesről beszélünk, vannak igényei, ami ha nem teljesül, valószínűleg el sem jön. Végiggondolva a dolgokat, s a buli azon részét, melyet láttam, azt kell mondjam, le a kalappal. Bennem is volt félsz, hogy mire számíthatunk. Egy volt biztos, hogy nem kamu, Tim Ripper Owens jön, a többi zenekar úgyszint. De mennyien lesznek, milyen hangulat, milyen műsor, milyen buli, mennyire összeszedett? Zsákbamacska. De akad még minőségre éhes közönség, nekik köszönhetően lett tele a hely, a zenekar megadták az alaphangot. A szervezésben pedig külső szemlélőként semmi hiba. Pontos, precíz program, semmi csúszás, és kívülről nézve semmi probléma- ha volt is, azt nem hagyták eljutni a közönséghez, teljesen érthető módon. Mondhat bárki bármit, sőt, kíváncsian várok véleményeket, de erre csak azt tudom mondani, amit személyesen is megtettem, hogy köszönjük Metal Angel, ez tényleg nagyon rendben volt. Meggyőző és egyben maradandó emlék. Ha valaki mégis negatívan kezeli az eseményt, problémázik, előtte érdemes átgondolnia, meg tudnja oldani jobban? Vagy tegye meg, aztán jöhet a szöveg. Legalábbis a fair play szerint ez így működne. Köszöntem türelmetek, további kellemes napot!




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése